Programhibás vagyok!

"Programhibás vagyok!"

 

Van egy, a társadalom "működése" által kialakult szabványprogram, ami mindannyiunk életében megszokott rendszerességgel bekapcsol. Ez nem más, mint a postaszekrényből kiforduló számlák tömege, amik befizetésre várnak. Minden hónapban, napi pontossággal bekapcsol az "Add oda a pénzedet!" nevű társadalmi program. Egyre kevesebb az a háztartás, ahol nem okoz gondot a kiadások fedezése...

 

Engem is elért a program. Hosszú évek óta állok helyt, hogy a lakásunkból ki ne tegyenek, s hogy a végrehajtóval ne kelljen túl gyakran egyezséget kötni. Egy anyuka három gyermekkel. Hm... Kemény dió! 

 

A hónap első felében sorban kapom a számlákat. Napokig hagyom a postaládában pihenni őket, míg végre kibontogatom. Hiába számolok, a bevételem nem éri el a befizetésre váró számlák értékét! Ahogy sorba rakom őket egymás után, úgy nehezedik rám a súly, a teher, a kétségbeesés... Egy "megszokott" érzés/nyomás sokak számára. Számomra is. Érezni, ahogy a kilátástalanság elönti a lényemet, és kiszívja az erőt minden porcikámból...! NA DE! 

 

A fizetnivalók nem probléma, hanem FELADAT! (Így nézve már nem is olyan rossz!) A feladat TANULÁSI LEHETŐSÉG! (Egyre jobb, ugye?) A tanulás során FEJLŐDHETEK! (Na hiszen! A nehézségek "értem" vannak!) 

 

Hoppá! Mi is történt?! A nehézségek "értem" vannak?! Hihihi...! Átkódoltam a programot!!! Igen! Büszkén mondom, hogy programhibás vagyok!!! Ugyanis a HITEM megfertőzte a belém ültetett negatív gondolkodást! S ez nem ma történt. Évek óta a hitem, a szorgalmam és a bennem levő állhatatos odaadás tette lehetővé, hogy minden akadályt sikerült legyőznöm! Ebben a hónapban sem lesz ez másként!